A fogamzásgátló szedését 3-6 hónappal a tervezett gyermekvállalás előtt abba kell hagyni.
Az injekciós fogamzásgátló kivétel, azonban a többi szer esetén a kiürüléshez mindössze néhány nap szükséges. A tervezett várandósság előtt az egészséges táplálkozás, életmód, várandósvitamin teremtheti elő a fogantatás feltételeit. A jövőben tervezett várandósság érdekében érdemes a fogamzásgátlót kerülni.
A jövőben tervezett várandósság érdekében érdemes a fogamzásgátlót kerülni.
Bizonyos betegségek kialakulásának gátlásában nagyon is hatékonyak a fogamzásgátlók. Rövidebb szünetekkel szedve csökkentik a petesejtek elhasználódását, így a genetikai tartalékok megőrzésében is jelentős szerepük lehet.
A szőr nagy felszínt jelent, amely felszínén immunanyagok védik az intim egészséget. Csökkentik a súrlódást, kidörzsölődést. A szőrtelenítő eljárások csak fokozzák a bőr finom szerkezetének sérülését, melynek hatására gennybaktériumok szaporodhatnak el.
A rendszeres vízzel való hüvelyöblítés hozzátartozik a tisztálkodáshoz.
A hüvely egészségét egy nagyon összetett savas kémhatású mikroba flóra őrzi. Víz hatására ezek a jó baktériumok kimosódnak, ezzel gyulladást előidézve, akár a hasüregben is.
A várandósság természetes állapot, amíg nem jelentkeznek panaszok, az intim együttlét nemcsak hogy nem káros, de több adat is arra utal, hogy védő, segítő szerepe van.
Az újszülöttet nyugodtan el lehet vinni az anyjától/apjától.
Egyre növekvő számú adat szól arról, hogy milyen sok életre szóló pozitív hatása van a születés utáni háborítatlan 1-2 órás bőr-bőr kontaktust lehetővé tévő együttlétnek (aranyóra). Gyorsabban rendeződik a hőmérséklet, légzés és szívműködés, a gyermek nyugodtabban mehet végig az alkalmazkodás első lépésein, jut el a szopásig.
Maga a szülés nagy fizikai terheléssel jár, ehhez edzett kismama kell. A várandósság alatt rendszeres, heti 3-5 alkalommal, 30-60 percen át végzett fizikai aktivitás csökkenti a vetélés, koraszülés, várandósság alatti cukor- és vérnyomásproblémák esélyét, optimalizálja a szülés hosszát, csökkenti a császármetszés esélyét. Ami még fontosabb, a születendő gyermeknél is csökkenti az anyagcsere betegségek kialakulásának esélyét.
A magzatok már a várandósság elejétől kezdve képesek hallani az úgynevezett bőr-halláson keresztül.
Ugyan a hallójárat és a fülön keresztüli hallás kialakulása a 4-5. hónapra tehető, a magzat a bőrén keresztül a korai hetekben is képes a hangrezgéseket érzékelni. Amit a baba sokat hall, azt meg is jegyzi: ezért is érdemes beszélni hozzá, énekelni neki.
Szülés során lehetséges, hogy a szülő nő orgazmust él át, és szülés után az orgazmus-képessége megnő.
Valóban, anatómiai háttere van a szülés közben megélt orgazmusnak. Ettől függetlenül Kat van Kirk klinikai szexológus szerint pedig előfordul, hogy szülés után megnő a vagina érzékenysége, és ez intenzívebb orgazmus-élményt okoz.
A magzat a méhen belül játékokat talál ki, amelyeket születése után is előszeretettel játszik.
Piontelli által megfigyelt iker-magzatok például a méhen belül begyakorolt játékot megszületésük után is ugyanúgy folytatták: az egyik előcsalogatta a másikat a méhlepény, később a függöny mögül, és így játszottak.
Az apa szerepe a fogantatásban tagadhatatlanul fontos, utána egy ideig mellékes szereplője az eseményeknek.
Az apa bio-pszicho-szociális szabályozó szerepére nemrég ébredt rá a tudomány. Kutatások szerint az apa-gyerek kapcsolat jelentős szerepet tölt be az utód egészséges fejlődésében, érzelmi intelligenciája, szociális készségei fejlődésében, már a kezdetektől. Ha a kisbaba gondozása egyedül az anyára hárul, az megnöveli a későbbi pszichés problémák kockázatát (pl. érzelmi labilitás, agresszió és függőség terén).
Egy kisbaba születésével nem csak az édesanyja, az édesapja agya is átalakul.
Állatkísérletek tanúsága szerint, és vélhetőleg embereknél is, nemcsak új idegi kapcsolatok, hanem új idegsejtek is létrejönnek, amelyek pozitívan befolyásolják az utódhoz való hozzáállást. A gyakorló apák agyát vizsgálva pedig a kutatók azt találták, hogy a következmények kiszámításáért felelős egy-területek aktívabbak, mint gyermektelen férfitársaiknál.
Egy először szülő nő is képes megszülni a gyermekét gátvédelemmel, azaz nincs automatikusan szükség gátmetszésre.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szüléssel kapcsolatos legújabb ajánlása szerint nagyobb beleszólást a kell biztosítani a nőknek a vajúdásba, több időt kell hagyni és kevesebb beavatkozásnak kéne lennie a folyamatba, beleértve a gátmetszést is. A WHO is felhívja a kórházak figyelmét arra, hogy ne alkalmazzanak az orvosok rutinszerű gátmetszést, mert több kárt okoz, mint amennyi hasznot remélnek tőle.
Ha az apa is jelen van a szülésnél, az szorosabb kötelékhez vezet később a gyermekkel való kapcsolatban.
Nincs ilyen egyoldalú összefüggés az apás szülés élményével, hiszen komplexebb ennél, valamint nem csak apasági, hanem párkapcsolati esemény is. Egy apa a születés utáni pillanatokban is becsatlakozhat, és ha minőségi időt tölt az újszülött babájával, ugyanúgy segítheti ezzel a kötődés alakulását.
A várandósság előrehaladásával az anyában a magzat iránti érzelmeinek intenzitása növekszik.
Mérföldkövet jelentenek ebben az anya által tudatosan is észlelt első magzatmozgások, de valószínűsíthető, hogy a tudatosan nem érzékelt magzatmozgásoknak is van egy kötődésre hangoló szerepük a várandósság során.
A magzat már pocakon belül is interakcióba hívható, sőt maga is kezdeményez.
A magzat mozgása/mozdulatlansága a méhen belüli interakció egyik legfontosabb csatornája. Ezen keresztül a várandósság utolsó harmadában már az apa is felveheti magzatával a kapcsolatot, és játékba hívhatja, pl. finoman az anya hasára koppint és a baba mozgással válaszol.